K.L.: Egy családi ház belsőépítészeti munkájának bemutatásakor találkoztunk legutóbb Moszkvában Edelmann Dórával, a Welltodo Kft tervezési vezetőjével. Akkor tudtuk meg, hogy számtalan családi ház és lakás belső terének kialakítása mellett cégük Magyarországon elsőként hozott létre kimondottan gyermekszoba belsők tervezésére és megvalósítására szakosodott tervezői csapatot.
Hogyan jött az ötlet, hogy a komplett lakóterek belsőépítészeti tervezése mellett csak gyermekszobákkal is foglalkozzatok?
E.D.: A gyermekszobának mindig is különleges helye, szerepe volt a lakóépületekben. Lényegesen más funkcióknak, elveknek kell megfelelnie, mint a felnőttek világának. Egy, a szülők világától nagymértékben elkülönülő terület, mely sokkal gyakrabban, szinte évről évre kell hogy változzon, a gyermek aktuális igényei szerint. A „hagyományos” belsőépítészeti tervezési elvek a gyermekek világában nem működnek. Ezt felismerve szakosodott tervezőgárdát hoztunk létre: gyermekpszichológusokkal, pedagógusokkal, védőnőkkel konzultáltunk, hogy minél több ismeretet szerezzünk erről a területről. A térbelsők kialakításához azonban úgy gondolom a „száraz” elméleti tudás feltétlenül szükséges, de nem elegendő feltétel. Érzelmek, élmények, tapasztalatok szükségesek, melyet a tervező átél saját, valamint a megrendelő irányából, és visszavetít, visszatükröz a belső térbe. Cégünk gyermekszobák tervezésére specializálódott csapata ezért kisgyermekes tervezőkből áll.
Irodánk 12 éve folytat belsőépítészeti tervezést. 12 év alatt igen sok lakásban, házban jártunk már, és szinte mindenhol érezhető volt, hogy a gyermekszobákat a hazai, viszonylag egysíkú gyermekbútor trend, valamint egyfajta megpróbált szülői kreativitás egyvelege jellemzi. A meglévő szobák nagyrésze azonban nem adta meg azokat a lehetőségeket használóiknak, melyekhez minden adottság meg lett volna. Nem megfelelő helyen volt az ágy, nem volt megoldott a játékok inspiráló tárolása, nem megfelelő színeket használtak a szülők, és még sorolhatnám.
K.L: Hogyan zajlik nálatok a gyermekszobák belsőépítészeti tervezése? Milyen szempontokat vesztek figyelembe?
E.D.: A legfontosabb két szempontunk a gyermekbiztonság, valamint a gyermek személyiségének leginkább megfelelő környezet. Azután természetesen a trendek, szülők elképzelése, műszaki adottságok, bekerülési költség. A gyermekszoba tervezésénél rendkívül fontos, hogy a tervezési munka elején a szülőkkel meghatározzuk, mennyi időre tervezik az új szobát, mikor kívánják újból átalakítani. Ezek alapján már meg tudjuk határozni a jelenlegi, valamint a jövőben elképzelhető igényeket.
A tervezést mindig a helyszínen kezdjük. Felmérjük a műszaki adottságokat. Beszélgetünk a szülőkkel, elmondják ők milyennek ismerik gyermeküket, és milyen szobát képzeltek neki. Ezek után pár órát együtt játszunk a gyerekekkel, hogy közvetlenül is megismerhessük egymást. Fontos, hogy ez az első benyomás a kisgyerek otthonában történjen, ahol gátlások, feszengés nélkül ismerhetjük meg őt. Így a saját játékain át is közelebb kerülhetünk a személyiségéhez. Egy kedvenc gyermekjáték nekünk gyakran többet mond ezer szónál is.
K.L: A gyermek játékaiból milyen következtetéseket lehet levonni?
E.D.: A gyermek kedvenc játékaira fektetjük a hangsúlyt. Egy gyerekszoba gyakran tele van rokonoktól kapott, soha nem használt „díszjátékokkal” is. A legkedvesebb elfoglaltság azonban ugyanúgy a személyiséget mutatja, mint egy felnőtt esetében a munkája, vagy a hobbija. Hiszen ha mi, felnőttek új társaságba kerülünk, mi is hasonlóan ismerjük meg egymást: hol dolgozol, mit csinálsz szabadidődben, hol laksz, és egyéb közhely kérdésekkel jutunk eleinte közelebb a másikhoz. Kialakul bennünk egy kép, melyet azután csak sok-sok idővel később tudunk ténylegesen megváltoztatni, vagy megerősíteni. Hogy viselkedett az illető, amikor találkoztam vele, hogy reagált, amikor bajban voltam. Ezek után a mi bizalmatlan és gátlásos felnőtt világunkban évek alatt kialakul, barátok vagyunk-e, semlegesek, vagy ellenségek, milyen is a másik. A gyerekeknél mindez percek alatt történik. Odaadta a lapátját a homokozóban, akkor barátok vagyunk, de lehet, hogy egy pillanat és ráöntöm a homokot a fejére. Egy kisgyerek személyiségéhez mérten reagál, ha például egy idegen – azaz példaként mi, tervezők – a területére érkezik. Nincsenek még meg a felnőtt világ betanult illemformái, különösen a legkisebbeknél. Ha unja a szülőkkel folytatott beszélgetésünket, mikor kezdi el megunni. Hogyan adja ennek jelét. Itt is rendkívül fontos, hogy tervezőink maguk is szülők: tisztában vannak vele mit jelent az az időpont, amikor éppen a családhoz ellátogatnak. Egy fiatal, gyermektelen kolléga nagy valószínűséggel forgó szemmel térne vissza az irodába, hogy jajnekem, a Ádámka egy vérengző oroszlán, mikor ott voltam éppen 30 percet üvöltött és a szőnyegre öntötte a kávémat, ami természetesen tervezői kreativitását is blokkolná. Mi nagyon jól tudjuk, mit jelent egy olyan félmondat, hogy nyűgös, mert nem aludt délután.
K.L: Mennyiben terveztek a szülőknek és mennyiben a gyermekeknek?
E.D.: Százszázalékig a gyermekeknek tervezünk. De nyilvánvaló, azáltal, hogy egy baba beleszületik egy családba hatalmas mértékű a szülők befolyása. Pszichológusok már igen rég óta kutatják, milyen mérvű egy gyermek személyiségében a veleszületett, azaz a gének hatása, és milyen a családi, illetve később a tágabb környezet. Természetesen a szülő alakítja ki a gyermeke szűkebb környezetét, hiszen általában ő festi ki a szobáját, vásárolja meg a bútorokat, teszi azokat oda, ahova jónak látja. Ő vásárolja meg a ruháit, enged, vagy nem enged a gyermek későbbi szándékainak, ezzel is formálva személyiségét, ízlését, akaratát. Sok baba sorsáról már születése előtt döntenek, vagy próbálnak dönteni a szülők: „az én fiam ügyvéd lesz, vagy a lányom zongoraművész.” Nekünk nem feladatunk ebbe beleszólni, tehát ha a szülő a dundi kezű kislány szobájába pianót akar, nem hiszem, hogy ne kellene azt elhelyeznünk. Egyrészt ha nem tesszük be azt szakmailag megfelelő helyre, egy hónap múlva úgyis bekerül, a különbség, hogy egy hangszigetelés nélküli fal mellett fog a kislány próbálni, adott esetben egy nem megfelelő szegletében a szobájának. De igyekszünk a lehető legmegfelelőbb teret nyújtani korosztálytól függetlenül a gyermekek érezhető egyéniségének.
K.L: Van kedvenc korosztályotok? Kinek a legkönnyebb tervezni.
E.D.: Igazából nincsen. Minden korosztályban, minden kisgyermekben más a kedves, minden feladatban más a szép. A legnehezebbek talán a csecsemő korosztály babaszobáinak kialakítása. Itt még nagyon keveset tudunk a babákról, a szülők felől mégis nemegyszer 0-5 éves korig megfelelő szoba az igény. Ilyen esetben igyekszünk a lehető legsemlegesebb tárgyakkal manipulálni, ami később az egyéniségek megnyilvánulásánál megfelelően beilleszthető szinte bármilyen környezetbe, vagy megfelel a lakás „felnőtt” területeinek, így a későbbiekben példaként a nappaliba áthelyezhető néhány bútor.
K.L: Van gyermekszoba trend? Mi most a divatos?
E.D.: Természetesen van. A divatot és a trendet azonban elkülöníteném. Mondjuk így talán:  népszerű és trend. Népszerű például a falmatrica, ami mögött nyilván egy gyorsan valami rövid időre szólót, eltávolíthatót igény lehet. Nyilvánvalóan sokkal egyedibbek és igényesebbek a kézi falfestések, a szülők azonban úgy gondolják, néhány év múlva sajnálni fogják lefesteni a már „nem aktuális” kézimunkákat. A matrica pedig egyszerűen eltávolítható. Népszerű továbbá az átalakítható bútor. Ennek is nyilván praktikus oka van, egy rácsos babaágyat hamar kinő egy kisgyerek, hosszútávon tehát egy állítható magasságú, leszerelhető rácsú modell kedvezőbb lehet. Ilyenkor természetesen szintén a semlegesebb típusok ajánlhatóak, hiszen egy tünemény babakék kiságy nem feltétlenül szíve vágya egy négyévesnek.
K.L: Trend?
E.D.: A legtrendibb egyre inkább a testre szabott, az egyedi. Ha mégis fő vonalakat kell kiemelni, színekben például a rózsaszín, illetve kék már a babaszobákból is kezd kivonulni. Helyettük a lányoknál megjelentek a továbbra is nagyon nőies, de a hideg pasztellrózsaszínnél melegebb sötétrózsák, bíborok, lilák, levendulák. A fiúknál férfiasabb a babavilág: ha kék, akkor melegebb, sötétebb tónusú tengerészkék, olívazöldek. Általánosan a sokáig trendi unisex, semleges sárga gyermekszobákat felváltotta a zöld. És itt a zöld minden árnyalata trendi. Természetesen a felnőtt világ aktuális divatszínei is jelen vannak: lagúnakék, magenta, csokoládébarna, és újdonságként a szürke, főként melegebb árnyalataiban. A 2010-es trendben még néhány bútorgyár próbálja fennntartani az úgynevezett témaszobákat, a minden kiegészítő egy mesefigurára kiélezett vonalat. Sok kisgyereknél már igen korán, akár 2 évesen is igen határozott preferenciát látunk egy-egy mesefigura irányába. Így amennyiben a szülők is úgy gondolják, trend ide-oda, mi is szívesen készítünk „Thomas-os szobát”, vagy „Verdás szobát”. Ezeknél azonban ugyanúgy megpróbáljuk megjeleníteni a gyermek személyiségét, mint bármelyik másik tervünknél. Nem hiszem tehát, hogy a téma szobákat teljesen ki kellene húznunk a trendből, inkább azt mondanám, a személyre szabottak továbbra is trendik. Van továbbá néhány igen praktikus és divatos újdonság is. Ilyen például a gyermekszobai tárolás, rendszerezés megoldásai, állítható magasságú polcokkal. Szintén gyakran nagyon hasznos a szobák falának vízszintes felületi osztása: az alsó falfelület könnyen tisztítható burkolatú, a felső falsávoktól gyakran eltérő színű. A trendben természetesen továbbra is az egészséges anyagok hódítanak, textilekben, festékekben egyaránt. Újkeletű, abszolút 2010 trendnek tekinthetjük – bár mint a trendben sok minden, nagyszüleink idejében már ez is megvolt, aztán elfelejtődött – a gyermekszobák mini felnőttszobaként történő megjelenéseit. Itt a legismertebb bútortervezők felnőtt bútorainak kicsinyített tökéletes mását kell elképezelnünk, természetesen gyermekigénybevétel szerint átalakítva. A „mini me” irányzat a gyermekszobák luxusának is tekinthető 2010 ben.
K.L: Létezik gyermekszoba luxus?
E.D.: Természetesen igen. A lakberendezésben és a belsőépítészetben egyaránt. Például már jó néhány éve elterjedt, de még mindig ütőképes a gyermekbirodalmak, azaz több helyiség gyerekeknek történő kialakítása. Itt általában gyerekhálót, kisebb tanulószobát, játszószobát, gyerek gardróbot alakítunk ki egységesen. Gyakori igény a külön gyerekfürdő, gardrób, gyerekszoba térkapcsolat kialakítása, berendezése is, mely a későbbiekben, akár kamasz korban is jól működik. A gyermekfürdőkben a gyerekeknek leginkább megfelelő burkolatokat, és természetesen mini WC-t, gyerekmosdót, vagy akár gyerek piszoárt is elhelyezünk. Ez ugyan luxusnak tűnik, de a többfürdős nagyobb házaknál, lakásoknál  a fürdőszobákban ideális esetben 5-7 évente teljes felújítás történik, miét ne lehetne tehát erre az időre a leginkább gyermekbarát módon kialakítani, mellőzve így a balesetveszélyes WC és mosdó fellépőket, kiiktatva a WC deszka szűkítőket. Ezek által mind-mind azt sugalljuk gyermekünknek: Te még kicsi vagy, ügyetlen vagy, nem férsz bele a mi felnőtt világunkba. Protézisek kellenek hozzá hogy használd. Dédszüleink idejében, míg nem volt vezetékes víz, az illemhely a kert végében volt, felnőtt területként. A kisgyerekek a saját méreteiknek megfelelő bilit használták, mosakodásnál pedig olyan magasságba tették a lavórt, ahogy a legkényelmesebb volt a gyerekeknek. A fürdőszobák elterjedésével, a kényelmet behoztuk a házakba, kényelmetlenséget okozva ezzel a legkisebbeknek.
K.L: Kiknek terveztek? Van meghatározható vevőkör?
E.D.: Nincsen. Szívesen és készséggel vállaljuk a pár négyzetméteres, leválasztott gyermeksarkok kialakítását panellakásokban ugyanúgy, mint a 40 m2 alapterületű gyermekbirodalmak tervezését. Dolgoztunk már sok helyen, legtöbbet Oroszországban, Ausztriában, Magyarországon. De úgy érezzük, nagyon sok helyen tudunk egy hullámhosszon gondolkodni a szülőkkel.